Első rémületemben úgy döntöttem, hogy felhívom a vizsgaközpontot és megkérem, tegyük át a helyszínt Budapestre, ott mégiscsak több dolgot tudok elintézni.
Reménykedve hívtam őket, de sajnos már nem lehetett átszervezni a dolgot. Egész héten idegesített, hogy akkor most, hogyan is lesz mit fogok én ott csinálni?
Elérkezett a szombat és elindultunk. Vittem magammal laptopot, könyvet.

És mondhatom az utóbbi idők egyik legszebb napja kerekedett belőle!
Kislányomat elkísértem az iskola kapujáig, ahol a vizsga folyt, én meg elindultam. Elindultam felfedezni a várost! Szerencsémre épp a januári tavaszt fogtam ki, sütött a nap, nem volt olyan hideg, csend volt, csak a madarak csiripeltek, ahogy örültek a korai tavasznak. Besétáltam a város egy részét, majd leültem a főtéren – egy okospadra.  Még életemben nem ültem okospadon. Hallgattam a téren megszólaló 10 órát jelző zenét és mérhetetlen béke szállt rám. Hálás voltam a nyelvvizsga centrumnak, hálás voltam a Százhalombattának, hogy én itt ülhetek egyedül, csendben, békében, lelkiismeretfurdalás nélkül.

Aztán elővettem a könyvemet és együltő helyemben 100 oldalt elolvastam. Hónapok óta nem volt erre időm. Korábban vettem egy kávét, amit a padon ülve olvasás közben elszürcsölgettem. Rég éreztem már magam ilyen jól és ilyen szabadnak!

Tedd meg Te is! Próbáld meg, hogy miközben másokról gondoskodsz, teszel Önmagadért is! win-vwin


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás